BSC - Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer



A BSC a jövőbeni teljesítményt leginkább befolyásoló tényezőkről pontos információt nyújtó stratégiai megközelítés, amely önálló menedzsmentrendszerként is felfogható.

A kiegyensúlyozott mutatószámrendszer kialakítása forradalmian megváltoztatta a múltbéli teljesítményt tükröző pénzügyi mutatókra épített tervezési eljárást. A BSC az azt alkalmazó szervezet küldetését és stratégiáját folyamatokra, szervezeti egységekre, termékcsoportokra/termékekre, vagy akár egyénekre vonatkozó konkrét célokra és mutatószámokra bontja le, szigorú ok-okozati összefüggéseket feltárva. A teljesítményokozók eredményeiben bekövetkezett változás menedzselhetővé válik, még mielőtt azok hatása megmutatkozna a stratégiai célokkal kapcsolatos teljesítményben.

A BSC alapmodellje szerint a stratégia elemzése alapján a vállalat üzleti céljai négy nézőpont szerint határozhatók meg. A modell segítségével leírhatók a célok közötti ok-okozati kapcsolatok, és ezzel létrehozható a vállalat "stratégiai térképe". A nézőpontok a következők:

                
  • pénzügyi nézőpont: milyen üzleti eredményeket ér el a szervezet, azaz milyen az értékteremtő képessége a tulajdonosi szempontból (ez természetesen nonprofit szervezetek esetén is értelmezhető!)

  • vevői nézőpont: milyen a szervezet értékteremtő képessége a vevői számára, milyennek látják ezt a vevők, hogyan értékelik a termékkört, a termékmárkákat

  • működési folyamatok nézőpontja: hogyan segítik elő a belső folyamatok a szervezet stratégiai céljainak megvalósulását, azaz mennyire összehangolt és összpontosított az erőforrások felhasználása az értékteremtés, konkretizálva a termékfejlesztés, gyártás vagy forgalmazás során a vevők és a tulajdonosok számára, nem kifelejtve, hogy mindez mennyire van összhangban a jogi-műszaki követelményekkel

  • tanulás és fejlődés nézőpontja: hogyan érhetők el a jövőbeni célok a működési folyamatok hatékonyságának biztosítása által, ehhez hogyan javítható a munkatársak tudása, felkészültsége, milyen módon fejleszthetők a különböző rendszerek és eljárások, hogyan biztosítható a stratégiához való igazodás, illetve a stratégia folyamatos finomhangolása a környezeti feltételekhez (gondoljunk például a jogi környezetre)

A ténylegesen eredményeket hozó célkitűzések előfeltétele a célok átgondolt meghatározása. Az egyes célkitűzések meghatározása során például a következő jól bevált módszertant vehetjük figyelembe:

„SIKER” célok:

            

S – Saját, nem általános, egyénre/szervezetre, egyedi helyzetre jellemző.

I – Időben meghatározott, jól definiált határidők tartoznak hozzá.

K – Konkrét, így jól mérhető – így könnyű eldönteni, hogy megvalósult-e, vagy még mi hiányzik hozzá.

E – Erőfeszítést igényel, tenni kell érte valamit, így akciót igényel.

R – Reális, tehát tényleg elérhető, ha nem is túl könnyen.

(Ezen kívül számos más, hasonló megközelítés létezik – pl. „SMART”, „PURE”, „CLEAR” célok… A gyakorlatban ezek közös áttekintése alapján választjuk / alakítjuk ki a testreszabott változatot – legfeljebb nem lesz ilyen frappáns megnevezése…)

Szívesen közreműködünk a BSC elvein alapuló mutatószámrendszer megismerésében, kialakításában, bevezetésében!