Stratégiai menedzsment



A stratégia nem más, mint a hosszú távú versenyelőnyt biztosító területek, tevékenységek meghatározása, a versenyelőnyt jelentő eredményekhez vezető út kijelölése.

Szakterületünk a stratégia összekapcsolása a napi szintű operatív tevékenységekkel, konkrét termékkörökkel kapcsolatos lehetőségekkel, kockázatokkal. Ha a rutin feladatok nem a stratégia megvalósítását szolgálják, akkor a kitűzött célok elérését teszik kockára!

A szervezeti értékek rögzítését követően szükséges azok előállításával is foglalkozni. Miképp fogják értékrendjüket megvalósítani? Hogyan tudják majd elérni, hogy minden kolléga azonosan értelmezze ezeket, annak érdekében, hogy napi döntéseik során a stratégiai célkitűzések teljesítése motiválja őket?

Segítünk megfogalmazni, formába önteni a stratégiájukat, stratégiai célrendszerüket! Akár a termékportfólió egészére, vagy egyes elemeire kibontva!

Önmagában a leggondosabban összeállított, legjobban megismertetett stratégia sem fog valóra válni. Nincs királyi út... Lépésről lépésre kell végigmenni ezen az úton is. De vajon ezek a bizonyos lépések jó irányba visznek-e?

Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez szükségesek az útjelzők elhelyezése. Ezek azok a részeredmények, amelyeket el kell érni a stratégiai célok teljesítéséhez vezető úton.

A munkatársak döntéseit segíteni kell, hogy a kevésbé átlátható viszonyok között is legyenek jól használható irányjelzők, sőt, egyes esetekben, korlátok, például termékekre vonatkozó jogi-műszaki követelmények figyelembevételével.

Másrészt, ha egyes lépések nem a kitűzött irányba történtek, akkor azt még időben kell észrevenni, ne kelljen fölöslegesen nagy utat megtenni. Az ugyanis túl drága. Különösen kockázatosnak gondoljuk az egyes termékekre vonatkozó minimális biztonsági követelmények figyelmen kívül hagyását! (Például villamos berendezések, vagy akár gyermekjátékok esetén…)

Jól átgondolt stratégia, minden érintett szervezeti egységre, munkakörre lebontott kellő részletezettségű célrendszer. Ez már az ideális állapot? Esetleg. Illetve egyetlen esetben, ha mindez teljesen illeszkedik a belső és külső viszonyokhoz, na és persze azok elég stabilak, nem változnak meg. Ilyen gyakorlatilag nem fordul elő. Sajnos.

A vezetőség felelőssége figyelni a viszonyok változásait, hogy még azok kezdeti fázisában tudjanak rá reagálni. Így válhatnak a változásokban rejlő veszélyek akár előnyökké is. Megéri a konkurenciánál hamarabb felkészülni a jogi-műszaki előírások változásaira…

A megfelelően kialakított mutatószámok, mérési, elemzési eljárások segíthetnek, hogy még időben lehessen észlelni a változást, és az ne csak utólag, a hatósági elmarasztalások, vagy az éves pénzügyi teljesítmény áttekintésekor váljon láthatóvá.

A vezetői információs rendszer szerepe kettős:

  1. a "frontvonalról" származó fontos információk eljuttatása az illetékes vezető részére, illetve
  2. az ezek alapján meghatározott célkitűzések, feladatok, követelmények eljuttatása vissza a "harcoló csapatokhoz".

Ha a fentieket egységes rendszerben, széles körben elfogadott modell alapján kívánják kialakítani, akkor hadd ajánljuk figyelmébe a Balanced ScoreCard, azaz a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer módszertant! Ez könnyen adaptálható a termékfejlesztés, gyártás vagy forgalmazás területére.

Szívesen közreműködünk a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer, és a hozzá kapcsolódó vezetői információs rendszer testreszabott kialakításában, bevezetésében!